2019. április 11., csütörtök

NOBU Budapest - külön mezőnyben

Kell-e a kritikusnak mindenképp kritizálni?
Mármint negatív módon, bírálni, kifogásolni?
És mi van ha nincs mit?
Akkor is van értelme kritikát írni?Mindegy, mi most írunk egyet.Már csak azért is, mert ritkán járunk olyan étteremben, amiről, ha megfeszülünk sem tudunk negatívat mondani, legfeljebb, hogy piszkosul drága…Pedig a budapesti NOBU-t még nem is emlegetik a legjobbak között…

Az étterem végtelenül letisztult. Hiányérzeted maximum az abroszra vonatkozhat, ha egy 30-40.000.-Fos menü sorakozik rajta....
De milyen menü!!!
Sok évvel ezelőtt egy japán szakács azt mondta azért nem árul sushit Budapesten, mert itt nem lehet friss halhoz jutni.
A NOBUNAK valahogy mégis sikerül, mert sehol az országban nem ettünk eddig ehhez fogható sashimit.
Kis hazánkban már az is rendkívülinek számít, ha a marhán és a disznón kívül más állatnak is külön néven nevezett részei kerülnek étlapra, hát még ha az a tonhal.
Pedig a tonhal a japán gasztrokulturában legalább olyan fontos, mint nálunk a malachús. És az étteremben nem “csak” tonhalat kérnek, hanem akami-t, vagy toro-t, vagy még szofisztikáltabban, azok zsírtartalom alapján elkülönített részeit a chutoro-t, vagy otoro-t.



Na a NOBU-ban mindez van és még friss is - akárhogy is csinálják.
Nem leragadva a sashimi-nél, minden más is emlékezetes és tökéletes volt.
Séf: Schreiner Gábor


  • Légkör: elegáns (de mégsem), főleg külföldiek és szállóvendégek
  • Zajszint: közel helyezett asztalok miatt zavaró
  • Italok, borok: nagy választék
  • Ár: $$$$$
  • Nyitvatartás: 12.00-23.45 minden nap
  • Gyermek barát: nem igazán
  • Mozgássérült barát: a Kempinski Hotel része, úgyhogy minden akadálymentes, mozgássérült wc van
Visszajövünk? Mondanánk, hogy jövünk minden héten, de sajnos csak mondanánk...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése